Katalízis

Egy általános motivációs elmélet fejlesztése

A pszichológia születése óta nem alakult ki egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy mik az alapvető emberi motívumok, ezek hogyan rendszerezhetőek, illetve mi a kapcsolatuk a viselkedéssel és a személyiséggel.

Freud élet- és halálösztöneJung extro- és introverziójaElliot és Church megközelítő és elkerülő motivációja, Gray BIS-BAS modellje, Maslow szükséglethierarchiájaDeci & Ryan öndeterminációs elmélete csak néhány a motívumok és szükségletek rendszerezési közül. Ugyanakkor oktatási célból nem találtam olyan rendszert, amit szívesen használnék. Tudományosan a rendszerek egy része nem bizonyított vagy egyenesen cáfolt (lásd pl: Hol tévedett Maslow), illetve amiket sikerült bizonyítani (pl.: Gray, Deci & Ryan), azokat kevéssé találtam specifikusnak. Így nem volt más hátra, mint egy saját rendszer megalkotása: így született a KATALÍZIS modell!

Motívumok

A motívumok olyan egyénre jellemző energetikai elvek, amelyek egységes rendszerbe szervezik az egyén biológiai, társas, és pszichés folyamatait, tudatosan vagy tudattalanul alakítva a beérkező (figyelem, észlelés, érzékelés, intuíció), és a kimenő (érzelmek, gondolkodás, viselkedés) információkat.

A Katalízis modell – tartalom és struktúra

A legtöbb személyiségről, motívumokról szóló elképzelés háttérben felismerhető két jellemző. Az egyik egy határokat feloldó és hasonlóságot eredményező, a másik pedig a határokat képző, különbségekért felelős erő. Ez a két egymással ellentétes, ugyanakkor egymást kiegészítő erő mentén alakul ki a Katalízis modell két legfőbb motívumcsoportja, amely azt mutatja, hogy az élőlénynek mi a fontosabb: inkább saját integritásának megőrzése (Határok +), vagy inkább a feloldódás egy tőle nagyobb egységben (Határok -). Minden életforma e két polaritás közötti egyensúly megtalálásán alapszik, és így a Határok + és a Határok - végpontok mentén kialakul a Kapcsolat. Ez a hármas felosztás szoros kapcsolatban áll Freud ID (Határok +), EGO (Kapcsolat), és SUPEREGO (Határok -) fogalmaival. A modell feljebbi (Határok -) részein a gátlás, lentebbi szegmenseiben (Határok +) inkább az aktiváció játszik szerepet.

A Határok + és a Kapcsolat között helyezkedik el a külső világra irányuló aktív információkeresés (pl.: felfedezés, újdonságkeresés, kíváncsiság) Percepció +, és a külső világ megváltoztatására irányuló (pl.: kontroll, siker, hatalom, erő) Reakció +. A Határok - és a Kapcsolat között helyezkedik el a Percepció -, ami a belső világ információinak aktív keresése, pl intuíció, nyugalom, fantázia, rend, és Reakció -, ami a belső világ aktív megváltoztatása, pl. gondolkodás, tervezés, reflektálás, fejlődés. Ezek szorosan kapcsolódnak Jung négy kognitív funkciójához: gondolkodás, érzés, érzékelés, intuíció.

Katalízis modell - egy általános motivációs elmélet fejlesztése.
Katalízis modell - egy általános motivációs elmélet fejlesztése.

Összességében az alábbi hét motívumcsoportot azonosítottam, melyek a biológiai, társas, és pszichés folyamatokat felölelve, egymással szoros kapcsolatban szabályozzák a személyiséget, a kimenő és bejövő információkat: Kapcsolat, Határok+, Percepció+, Reakció+, Reakció-, Percepció-, Határok-. Ezek az alapmotívumok önhasonló, skálafüggetlen módon válnak iránnyal rendelkező, sokkal koknrétabb és számosabb céllá, miközben intim kapcsolat alakul ki a külvilággal, és egy állandóan változó ugyanakkor stabil személyiség alakul ki.

A modellben a Kapcsolat központi szerepet tölt be: a külvilággal való kapcsolat nélkül semmilyen más szükségletünk nem elégíthető ki. Ez a motívumcsoport mutatja tehát azt, hogy a hat másik motívumcsoport eredőjeként milyen az egyén kapcsolata a külvilággal, az emberi és tárgyi környezettel. A Kapcsolat motívumcsoport enged bepillantást abba is, hogy a tengelyek végpontján lévő funkciókat (pl: Határok+, Határok-)az egyén mennyire használja rugalmasan. Harmadrészt azt is megmutatja, hogy mennyire képes az egyén saját pszichés (Reakció-, Határok-, Percepció-) és biológiai motívumainak (Percepció+, Határok+, Reakció+) kiegyensúlyozott, rugalmas, kontextusfüggő használatára. A külső és a belső világgal való kapcsolat tehát egymás analógiájaként működhet, azaz a Katalízis modellben felismerhető az „ahogy kint, úgy bent” elve. 

 Motivációcsoport Definíció és motivációk
HATÁROK+ Az egyén különálló létének biztosítása.

megtartás, élet, egészség, különbözőség, autonómia

étel, ital, levegő, fedél, integritás, egészség, egyediség, identitás, biztonság, önállóság, tér, határok

PERCEPCIÓ+ A külvilág információinak aktív keresése.

felfedezés, újdonság, humor, élvezet, mobilitás

játékosság, kíváncsiság, érzékiség, szexualitás, mozgás, változatosság, szenvedély, változás, fejlődés

REAKCIÓ+ A külvilág aktív változtatása.

cselekvés, gyorsaság, cél, siker, alkotás

erő, megvalósítás, hatékonyság, kontroll, birtoklás, felelősségvállalás, következetesség, teljesítmény

KAPCSOLAT Különböző minőségek közötti kapcsolat.

összhang, intimitás, együttműködés, harmónia, kölcsönösség

odatartozás, barátság, szeretet, együttérzés, könyörület, tisztelet, társaság, meghittség, jelenlét, egyensúly

REAKCIÓ- A belső valóság aktív változtatása.

gondolkodás, tervezés, kommunikáció, önmegtartóztatás, önreflexió

meghallgatás, önkifejezés, érzelemkifejezés, perspektíva, választás

PERCEPCIÓ- A belső információk aktív keresése.

intuíció, nyugalom, kiszámíthatóság, kreativitás, stabilitás

rend, tisztánlátás, egyértelműség, állandóság, folyamatosság, könnyedség, figyelem, tudatosság, fantázia

HATÁROK- Belemerülés egy nagyobb egységbe.

elengedés, lezárás, egyesülés, hasonlóság, önátadás

feloldódás, spiritualitás, altruizmus, transzcendencia, hasonlóság, befejezettség, egyetértés, béke, egység

A fraktálokra jellemző, skálafüggetlen önhasonlóság úgy bontakozik ki, ahogy az alapvető motívumok kapcsolatba kerülve a külvilággal egyre konkrétabb, számosabb, és irányultsággal rendelkező célra bomlanak. A fraktálok nonlinearitása folytán az okok és következmények nem feltétlenül állnak arányban egymással, például nagyon érzékenyek lehetnek a kezdeti állapotokra. Ez úgy jelenhet meg a személyiségre, motivációra alkalmazva, hogy két hasonló körülmények között felnövő gyerek teljesen más életpályát futhat be, vagy ez adhat magyarázatot arra, hogy miért annyira fontos a korai kötődés a felnőttkori kapcsolatokban. A fraktálok dinamikája véleményem szerint segít megmagyarázni azt, hogyan kerülhet valaki intim kapcsolatba a külvilággal, és hogyan alakulhat ki egy stabil, ugyanakkor folyamatosan változó személyiség.

Vizsgálat

2017-ben írott szakdolgozatomban a fenti elméleti modellre építve 120 tételes önkitöltős tesztet fejlesztettem, majd ennek tartalmi validitás vizsgálatát végeztem el szakértőkkel. A pszichológus és pszichiáter szakértők válaszainak elemzéséből kiderült, hogy a modell Reakció -, Reakció +, Percepció -, Percepció + motívumcsoportjainak kérdései jó kiinduló alapot adnak a további tesztfejlesztéshez: 30 tétel a szakértők több mint 60%-a szerint ugyanazt a faktort méri. Felhasználva a 30 végleges itemet, a következő kutatási fázisban a modell fraktálszerkezetéről próbálunk meg információkat szerezni folyamatos biológiai adatfelvétellel párosítva.

Nagyon érdekel a véleményed! Ha bármi meglátásod, kérdésed van, keress a lenti elérhetőségeken!


Ha a szakdolgozatot egészében szeretnéd elolvasni, ITT teheted meg.