Katalízis
Egy általános motivációs elmélet fejlesztése
A pszichológia születése óta nem alakult ki egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy mik az alapvető emberi motívumok, ezek hogyan rendszerezhetőek, illetve mi a kapcsolatuk a viselkedéssel és a személyiséggel.
Freud élet- és halálösztöne, Jung extro- és introverziója, Elliot és Church megközelítő és elkerülő motivációja, Gray BIS-BAS modellje, Maslow szükséglethierarchiája, Deci & Ryan öndeterminációs elmélete csak néhány a motívumok és szükségletek rendszerezései közül. Ugyanakkor oktatási célból nem találtam olyan rendszert, amit szívesen használnék. Tudományosan a rendszerek egy része nem bizonyított vagy egyenesen cáfolt (lásd pl: Hol tévedett Maslow), illetve amiket sikerült bizonyítani (pl.: Gray, Deci & Ryan), azokat kevéssé találtam specifikusnak. Így nem volt más hátra, mint egy saját rendszer megalkotása: így született a KATALÍZIS modell!
Motívumok
A motívumok olyan egyénre jellemző energetikai elvek, amelyek egységes rendszerbe szervezik az egyén biológiai, társas, és pszichés folyamatait, tudatosan vagy tudattalanul alakítva a beérkező (figyelem, észlelés, érzékelés, intuíció), és a kimenő (érzelmek, gondolkodás, viselkedés) információkat.
A Katalízis modell – tartalom és struktúra
A legtöbb személyiségről, motívumokról szóló elképzelés háttérben felismerhető két jellemző. Az egyik egy határokat feloldó, hasonlóságot és kapcsolódást eredményező, a másik pedig a határokat képző, különbségekért felelős erő. Ez a két egymással ellentétes, ugyanakkor egymást kiegészítő erő mentén alakul ki a Katalízis modell két legfőbb motívumcsoportja, amely azt mutatja, hogy az élőlénynek mi a fontosabb: inkább saját integritásának megőrzése (Határok +), vagy inkább a feloldódás egy tőle nagyobb egységben (Határok -). Minden életforma e két polaritás közötti egyensúly megtalálásán alapszik, és így a Határok + és a Határok - végpontok mentén kialakulhat egy dinamikus Harmónia. Ez a hármas felosztás szoros kapcsolatban áll Freud strukturális modelljével - ID (Határok +), EGO (Harmónia), és SUPEREGO (Határok -), illetve az agresszió, asszertivitás, és passzivitás kommunikációelméleti fogalmaival. A modell feljebbi (Határok -) részein a gátlás, lentebbi szegmenseiben (Határok +) inkább az aktiváció játszik szerepet, így kapcsolódva Gray BIS-BAS modelljéhez.
A Határok + és a Harmónia között további két jellegzetes motívum található: a külső világra irányuló aktív információkeresés (pl.: felfedezés, újdonságkeresés, kíváncsiság) Percepció +, és a külső világ megváltoztatására irányuló (pl.: kontroll, siker, hatalom, erő) Akció +. A Határok - és a Harmónia között helyezkedik el a Percepció -, ami a belső világ információinak aktív keresése, pl. intuíció, nyugalom, fantázia, rend, illetve a Akció -, ami a belső világ aktív megváltoztatása, pl. gondolkodás, tervezés, reflektálás, fejlődés. Ezek szorosan kapcsolódnak Jung négy kognitív funkciójához: gondolkodás, érzés, érzékelés, intuíció.
Összességében az alábbi hét motívumcsoportot azonosítottam, melyek a biológiai, társas, és pszichés folyamatokat felölelve, egymással szoros kapcsolatban szabályozzák a személyiséget, a kimenő és bejövő információkat: Határok+, Percepció+, Akció+, Harmónia, Akció-, Percepció-, Határok-. Ezek az alapmotívumok önhasonló, skálafüggetlen módon válnak iránnyal rendelkező, sokkal koknrétabb és számosabb céllá, miközben intim kapcsolat alakul ki a külvilággal, és egy állandóan változó, ugyanakkor stabil személyiség alakul ki.
A modellben a Harmónia központi szerepet tölt be: a külvilággal való dinamikus és harmonikus kapcsolat nélkül semmilyen más szükségletünk nem elégíthető ki. Ez a motívumcsoport mutatja azt, hogy a hat másik motívumcsoport eredőjeként milyen az egyén kapcsolata a külvilággal, az emberi és tárgyi környezettel. A Harmónia motívumcsoport enged bepillantást abba is, hogy a tengelyek végpontján lévő funkciókat (pl: Határok+, Határok-)az egyén mennyire használja rugalmasan. Harmadrészt azt is megmutatja, hogy mennyire képes az egyén saját pszichés (Akció-, Határok-, Percepció-) és biológiai motívumainak (Percepció+, Határok+, Akció+) kiegyensúlyozott, rugalmas, kontextusfüggő használatára. A külső és a belső világgal való kapcsolat tehát egymás analógiájaként működhet, azaz a Katalízis modellben felismerhető az „ahogy kint, úgy bent” elve.
Motivációcsoport | Definíció és motivációk |
---|---|
HATÁROK+ | Az egyén különálló létének biztosítása.
megtartás, élet, egészség, különbözőség, autonómia étel, ital, levegő, fedél, integritás, egészség, egyediség, identitás, biztonság, önállóság, tér, határok |
PERCEPCIÓ+ | A külvilág információinak aktív keresése.
felfedezés, újdonság, humor, élvezet, mobilitás játékosság, kíváncsiság, érzékiség, szexualitás, mozgás, változatosság, szenvedély, változás, fejlődés |
AKCIÓ+ | A külvilág aktív változtatása.
cselekvés, gyorsaság, cél, siker, alkotás erő, megvalósítás, hatékonyság, kontroll, birtoklás, felelősségvállalás, következetesség, teljesítmény |
HARMÓNIA | Különböző minőségek közötti kapcsolat.
összhang, intimitás, együttműködés, harmónia, kölcsönösség egyenlőség, egyensúly, együttműködés, harmónia, intimitás, kölcsönösség, közösség, meghittség, összhang, pártatlanság |
AKCIÓ- | A belső valóság aktív változtatása.
gondolkodás, tervezés, kommunikáció, önmegtartóztatás, önreflexió meghallgatás, önkifejezés, érzelemkifejezés, perspektíva, választás |
PERCEPCIÓ- | A belső információk aktív keresése.
intuíció, nyugalom, kiszámíthatóság, kreativitás, stabilitás rend, tisztánlátás, egyértelműség, állandóság, folyamatosság, könnyedség, figyelem, tudatosság, fantázia |
HATÁROK- | Belemerülés egy nagyobb egységbe.
elengedés, lezárás, egyesülés, hasonlóság, önátadás feloldódás, spiritualitás, altruizmus, transzcendencia, hasonlóság, befejezettség, egyetértés, béke, egység |
A fraktálokra jellemző, skálafüggetlen önhasonlóság úgy bontakozik ki, ahogy az alapvető motívumok kapcsolatba kerülve a külvilággal egyre konkrétabb, számosabb, és irányultsággal rendelkező célra bomlanak. A fraktálok nonlinearitása folytán az okok és következmények nem feltétlenül állnak arányban egymással, például nagyon érzékenyek lehetnek a kezdeti állapotokra. Ez úgy jelenhet meg a személyiségre, motivációra alkalmazva, hogy két hasonló körülmények között felnövő gyerek teljesen más életpályát futhat be, vagy ez adhat magyarázatot arra, hogy miért annyira fontos a korai kötődés a felnőttkori kapcsolatokban. A fraktálok dinamikája véleményem szerint segít megmagyarázni azt, hogyan kerülhet valaki intim kapcsolatba a külvilággal, és hogyan alakulhat ki egy stabil, ugyanakkor folyamatosan változó személyiség.
Vizsgálat
2017-ben írott szakdolgozatomban a fenti elméleti modellre építve 120 tételes önkitöltős tesztet fejlesztettem, majd ennek tartalmi validitás vizsgálatát végeztem el szakértőkkel. A pszichológus és pszichiáter szakértők válaszainak elemzéséből kiderült, hogy a modell Akció -, Akció +, Percepció -, Percepció + motívumcsoportjainak kérdései jó kiinduló alapot adnak a további tesztfejlesztéshez: 30 tétel a szakértők több mint 60%-a szerint ugyanazt a faktort méri. Felhasználva a 30 végleges itemet, a következő kutatási fázisban a modell fraktálszerkezetéről próbálunk meg információkat szerezni folyamatos biológiai adatfelvétellel párosítva.
Gyakorlati felhasználás
A Katalízis szükségletmodellt asszertív kommunikáció tréningjeimen és értő figyelem és aktív hallgatás képzéseken gyakran használom szemléltetésképpen. Itt olvasható a szükségletek gyakorlati alkalmazása a kommunikációban.
Nagyon érdekel a véleményed! Ha bármi meglátásod, kérdésed van, keress a lenti elérhetőségeken!
Ha a szakdolgozatot egészében szeretnéd elolvasni, ITT teheted meg.